2010. december 14., kedd

Pina colada ízű zselés szaloncukor

Szabadságon voltam. Gondoltam meglepem Emőkémet és nekiálltam szaloncukrot gyártani, mert hogy a szaloncukor gyárilag vagy nagyon drága, vagy nagyon rossz. És amúgy is csak pár klasszikus ízben lehet kapni. Persze nem lehet neki meglepit okozni, már az ajtóban kitalálta, hogy mit alkottam. Szerintem túl sokat nézi a Lie to Me-t (vajon mi lehet a pontos arckifejezés arra hogy házi szaloncukrot csináltam épp? - mondjuk a szám szélén megránduló csokimaszat? :) ).

Anno én abban a hitben mozogtam hogy a szaloncukor az a gusztustalan citromos zselés ízű vacak amit apám lelegel a fáról, aztán megtudtam hogy létezik kókuszosban meg egyéb ízekben - és akkor már én is legeltem a fáról. De hát azt mondják mégis, hogy a zselés a klasszikus, viszont ha már zselé akkor legyen finom. Úgyhogy kedvenc koktélomból készítettem zselét egy pár kanál H. Rozi zselatinpor felhasználásával.

dekoráció (ezt már Emőke csinálta hozzá.)

Készítettem egy jó sűrű, intenzív ízű pina colada koktélt, jég nélkül. Na most persze a kókuszlikőr a legdrágább ebből az egészből, de nem feltétlen kell ilyen szaloncukrot készíteni. :) Mondjuk az is igaz hogy egy egész tálcára való kijött fél adag koktélból

Hozzávalók: A Pina Colada alaphoz:
Kókuszlikőr, vagy fehérrum+kókuszszirup
Ananászlé, esetleg erősítésnek egy kis ananász aroma ha nem lenne elég intenzív.
Tejszín.

A szaloncukorhoz:
2 ek zselatinpor
csoki a bevonathoz
öntőforma

Elkészítés:

A Pina Colada elkészítéséhez a hozzávalók minőségétől, édességétől függően egyénileg érdemes adagolni úgy hogy az egész kb 3dl legyen, jó sűrű intenzív ízű, a kókusz ne nyomja el az ananászt, és érződjön a tejszín is. Jég a valódi koktéltól eltérően nem kell, mivel a zselésítéstől tompulnak az ízek, így fontos hogy az alap koktél inni túl tömény/gej hatású legyen.

Az öntőformát kikenem gőz fölött olvaszott csokival, majd a hűtőbe teszem dermedni. A Pina Colada koktélalapot elkezdem melegíteni, és amikor langyos kb 2 nagy evőkanál (vagy több ha keményebb zselét akarunk) ízetlen H. Rozi zselatint keverünk, és jó habosra felforraljuk folyamatos keverés mellett. Ezután hagyjuk hülni amíg már erősen sűrűsödni kezd de még önthető állagú. Ekkor beleöntjük a megdermedt csokis öntőformába és bedugjuk a fagyasztóba. A zselét hagyjuk megfagyni, (ha csak simán megdermed, a csokibevonástól felengedhet és elmerülhet a csoki) majd befedjük csokival.
Ezután még egy kör a fagyasztóban, aztán ha kinyomkodtuk a formából, hagyjuk kb fél napot felengedni (viszonylag hűvös helyen nehogy a csoki megolvadjon) hogy a belsejében ne keményre fagyott hanem kellemes állapotú zselé legyen.

A papír az ikeából ingyen a csomagoló szekcióból, (spájz polcokra is tökéletes!), melyre Emőke rajzolt gyorsan pár fenyőfát lakberendezte dísszel. A szaloncukor csomagolásához pedig zsírpapírt és alufóliát használt. (javasoljuk a világos színű zsírpapírt, itthon most csak barna volt)
De a legjobb a forma! Jön haza a Lidl-ből teli szájjal vigyorogva, hogy "nééézd Papa, mit szereztem teljesen ingyen?" és előkapott a táskából vagy 6 db ilyen formát...mikulások voltak benne. lol. :)) A tökéletes szaloncukor forma.... ;))

2 megjegyzés:

Bianka írta...

Izgalmas

Névtelen írta...

:)))))))))))))

Le a kalappal, isteni finom lehetett!
Jövőre csatlakozom mindenféle bonbongyúráshoz meg szalonnacukor készítéshez, ha addig élek is ;)

Ancsi