2012. február 21., kedd

Frankfurti leves

A megunhatatlan leves. Az a leves, amelyet kivételesen mindketten nagyon szeretünk. Az a leves, amelyből egymás után tutira 2x-3x szedünk. Az a leves, amelyért elővesszük a nagy lábast. Az a leves, amelyet sokan mások utálnak. Az a leves, amely megjelent a Kifőztük magazin februári számában. Az a leves, amelyet muszáj elkészíteni. :)


Hozzávalók:

1 kisebb fej kelkáposzta
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 csokor friss petrezselyem zöldje

5-6 szem bors
1 kávéskanál majoranna
1 kávskanál köménymag
1 leveskocka
175 g tejföl
4 pár virsli

Rántáshoz:3 evőkanál liszt
3 evőkanál olaj
1 evőkanál pirospaprika

Eltávolítjuk a kelkáposzta külső leveleit. Megmossuk, negyedeljük, torzsáját és a vastagabb ereit kivágjuk, majd vékony szeletekre szeljük. Beletesszük egy nagy lábas forrásban lévő sós vízbe. Hozzáadjuk a nagyon apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát és ízesítjük a fűszerekkel, leveskockával.
Amíg puhul a kelkáposzta elkészítjük a rántást.
A felforrósodott olajba lisztet teszünk és folyamatosan kevergetve világos, zsemle színűre pirítjuk. Hozzáadjuk a pirospaprikát, majd felöntjük kb. 1 dl. hideg vízzel. Visszatesszük a tűzre és csomómentesre keverjük, majd a levesbe öntjük.
Egy kisebb tálkába kimerünk pár evőkanál forró levest. Hozzáadjuk a tejfölt és jól kikeverjük. A levesbe öntjük, hozzáadjuk a karikákra vágott virslit és az apróra vágott petrzselyemet. A rántástól számítva még 15 percig főzzük. 

2 megjegyzés:

Vikvi írta...

Isteni! Mi is imádjuk ezt a levest :) Kicsit másképp készítem, de ez nagyon finom lehet.

Illéskrisz Konyhája írta...

Nagyon szeretjük mi is. Én szoktam egy kis füstölt húsos szalonnát is alá pirítani...Hm, mennyei leves!