2011. június 27., hétfő

A kovászos uborka

Uborkát eszünk uborkával. :) Legalábbis én biztos. Mindenhez amit látok. Nem válogatok. :) Bátran fogyasztható..minimális kalória, minimális ch. :) Már csak a hekk hiányzik meg a Balaton vagy a Velencei-tó. :)

Igazi "balhétterem" feeling volt a napokban nálunk, ahogy Beastie említette. Ugyanis napra pontosan 1 év elteltével ismét jól összevesztünk azon, hogyan is készüljön a kovászos uborka. :)) Tavaly ízlett Bencének, most kitalálta hogy mégse, mert nem ropog, be van vágva stb...így készült egy majdnem olyan verzió, amit ő szeretett volna. Én meg duzzogtam. Meg akartuk versenyeztetni az uborkákat, hogy akkor két üvegben készül, de nem volt elég üveg. A végeredmény, amiben azért én is ludas voltam - és nem direkt - nem lett elég sós, és az uborka is punnyadt lett (sztm már alapból az volt). De azért feljavította Bence, miután a fele ki lett dobva és nem is lett olyan rossz. Sőőt, ízlett is nekem. :P
De aztán jöhetett a Mamma-féle változat. :) És most mindenki boldog, ugyanis Bencének is ízlik - of course - se nem lett túl kapros, se nem lett túl fokhagymás és még ropog is. Bezsebeltem a szokásos elismerő szavakat aztán magamhoz vettem egy kis uborkát és odaropogtattam a fülébe. :)


Hozzávalók (5 l-es üveghez):

kb. 3 kg azonos méretű kovászolni való uborka
1-2 csokor friss kapor
5-6 gerezd fokhagyma (kb 1 fej)
asztali só

1. Az uborkákat jól megsikáljuk, ne legyen rajta homok, se szőr. Utána 30 percig hideg vízben áztatjuk.

2. Az uborkák végeit levágjuk. Ahol a szára volt ott kicsit jobban le kell vágni, esetleg megnyalni, hogy ne legyen keserű (ha már látszik a mag, akkor jó).

3. Bevágjuk az uborkákat hosszában úgy, hogy a két végét ne vágjuk át. Majd fordítunk egyet az uborkán és ismét bevágjuk.

4. A kimosott üveg aljába teszünk egy adag kaprot. Szépen belehelyezzük állítva az uborkákat, - a nagyobbakkal kezdjük, ha nem sikerült azonos méretűeket venni - úgy, hogy az a rész legyen felül, ahol a szára volt az uborkának. A miértet nem tudom, Anyukám így mondta. :) Passzentos legyen.

5. A megpucolt fokhagymákat szintén bevágjuk és párat belenyomkodunk az uborkák közé.

6. Újabb réteg uborka - pár darab fokhagyma és ha ügyesek voltunk sikerül még egy réteget kirakni...ha eldől sem baj. :)

7. A maradék kaprot ráhelyezzük a felső réteg uborkára.

8. Feforraljuk a sós vizet. Kb. 4 litert. (ez sok lesz, de Anyukám így mondta) 1 liter vízhez 3 dkg asztali só kell (nem jódozott). Amikor felforrt várunk pár percet, majd szépen óvatosan ráöntjük az uborkákra, a kaporig.

9. Egy kenyércsücsköt befőzőfóliába/ra teszünk és rárakjuk a kaporra. (ez a fólia azért kell, mert majd könnyebb lesz kiszedni a kenyeret)

10. Felöntjük a maradék vízzel, a kenyeret is ellepje.

11. Kistányér a tetejére és meleg, félárnyékos (nem napos!) helyre tesszük.


                                                             Gizmó az állandó minőségellenőr

12. 3 nap múlva kihalásszuk a kenyeret, és így hagyjuk még 1 napig.

13. Utána hideg vízzel leöblítjük, rászűrjük a levet, hűtőbe tesszük és fogyasztjuk.

6 megjegyzés:

Praliné Zsuzsi írta...

Éppen vizualizáltam, amint ropogtatod a Bence fülénél az ubit :DD Én még sose csináltam, pedig szeretem! De akkor már megvan a tuti recept :)

Barbi konyhája írta...

Nálam éppen kint figyel az ablakban az 5 literes üvegben, várom, hogy ropogtathassuk! :)
Látom sokan koviubi rajongók! ;D

Panna írta...

Na készült nálatok is :)) De jó, hogy végül sikerült mindkettőtöknek megfelelő ubit készíteni :))

Kati írta...

Gyerekkoromban nem szerettem, de most már igen, bár inkább nagymamám szokott készíteni, mindig a túlságosan elnőtt uborkákból.

Angi Angéla írta...

Nagyon szeretem a kovászos uborkát, én nem szoktam tenni bele fokhagymát, de érdekesen hangzik. A következő adagnál majd kipróbálom úgy is!

Elena írta...

Guszti!!....ropogtatnám...:)Ja, akkor már ketten vagyunk akiknek hiányzik a hekk....én még nem csináltam koviubit...de érzem a hajlandóságot...:))
Üdv!!!!