A zselét Bence készítette, ő ért hozzá. Szerintem hasznos infót oszt meg velünk. :)
Szaloncukornak is jó lesz. ;)
Kb. 15 dkg csokoládét felolvasztunk. (én továbbra is a kedvenc kisgépemmel teszem mindezt). Nagyon bevált, csak ajánlani tudom minden bonbonfüggőnek. :)))
Ecset segítségével becsokizzuk a formát, majd lehűtjük a mélyhűtőben kb. 15 perc alatt. Rákanalazzuk a zselét még enyhén folyós állapotban (lásd lentebb az elkészítését), és szinte azonnal meg is dermed. (azért én még betettem pár percre a mélyhűtőbe. Aztán bevonjuk csokival, ismét lehűtjük és csak úgy roppan a szánkban a dinoszaurusz.
Itt már látszik is, hogy meg van dermedve a zselé.
Ha a bolti zacskós tortazselatinok felhasználásával, és leírása alapján fogunk hozzá jó eséllyel számíthatunk a kudarcra. Pedig zselét nagyon egyszerű készíteni, csak ezeket a zacskós "jótanácsokat" nem szabad megfogadni.:) Egyrészt ezek jó adag cukrot és egyebet tartalmaznak, alacsony valódi zselatin tartalom mellett, azaz segítségükkel kb 1 dl folyadékból is épphogy megdermedő masszát lehet készíteni ami szobahőmérsékleten már le is csúszik a tortáról.
Szóval első lépésként szerezzünk be egy zacskó rendes zselatint. Többnyire kék színű, normál fűszeres zacskó méretű Rozi féle. Ez semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz mint zselét.
Az egész zacskó felhasználásával fél liter folyadékból tudunk igazán jó kemény zselét készíteni (ezzel már lehet aszpikolni, illetve rostdúsabb folyadékokat is zselésíthetünk).
Ha követjük a zacskó leírását akkor a tortán remegő lazább kocsonyát kapjuk. A folyadékot elkezdjük melegíteni, és ahogy kezd langyosodni, szépen hozzákeverjük a port, kevergetjük hogy szépen oldódjon és amint felforr már le is kapcsolhatjuk, mert kész.
Az öntéssel érdemes addig várni amíg eléri a szobahőmérsékletet, illetve amíg nem kezd el darabosan megdermedni, de már massza szerű az állaga. Ilyenkor a legkényelmesebb bánni vele.
Ha bármit elrontunk, nincs semmi baj mert melegítést követően újra kezdhetjük a formázást.
Az egész zacskó felhasználásával fél liter folyadékból tudunk igazán jó kemény zselét készíteni (ezzel már lehet aszpikolni, illetve rostdúsabb folyadékokat is zselésíthetünk).
Ha követjük a zacskó leírását akkor a tortán remegő lazább kocsonyát kapjuk. A folyadékot elkezdjük melegíteni, és ahogy kezd langyosodni, szépen hozzákeverjük a port, kevergetjük hogy szépen oldódjon és amint felforr már le is kapcsolhatjuk, mert kész.
Az öntéssel érdemes addig várni amíg eléri a szobahőmérsékletet, illetve amíg nem kezd el darabosan megdermedni, de már massza szerű az állaga. Ilyenkor a legkényelmesebb bánni vele.
Ha bármit elrontunk, nincs semmi baj mert melegítést követően újra kezdhetjük a formázást.
A bonbonokhoz kb 4-5 narancs levét kifacsartam, és fél zsacskó zselatinnal felforraltam.(ebből a mennyiségből maradt egy másik bonbonforma teletöltésére is)
És ennyi. Semmi hozzáadott cukor.
Kicsit vártunk míg kihül, ráadásul öntéskor a hideg forma miatt nagyon hamar rendesen bekeményedett. Még 10 percet töltött a fagyasztóban és az aljára felvitt csokimázat is elbírta komolyabb visszaolvadás nélkül.
Ha tisztán formázott zselatint szeretnénk, akkor a szilikonformákba érdemes belefagyasztani úgy mintha jégkockát készítenénk, különben hajlamos beleragadni.
Keményre fagyva tökéletesen leválasztható, aztán már csak meg kell várni míg "kienged" és visszatért hagyományos zselé állaghoz. (ha félünk hogy túlolvad, akár a hűtőben is hagyhatjuk egy napra).